Jutott időm rá)
November 2.
Vasárnap
Eredményhírdetés felé
Igen,tudom hogy régen írtam,de ez azért van mert az elmúlt valahány hét eseményeit egybe akartam elmesélni,nem pedig külön-külön. Szóval, rengeteget dolgoztam a zenén,amit be is küldtem a pályázatra,és most éppen a vonatról írok, mert az eredményhirdetés Szegeden lesz,így lekell utaznom. Anyáék is itt vannak velem,eddig nem tudták,hogy szeretek zenéket mixelni,viszont tegnap muszáj volt elmondanom nekik,elég jól fogadták,vagyis anya. Apa azt mondta,hogy a tanulásom rovására fog menni,és hogy semmi értelme. Mikor ezt kimondta,én sírva rohantam fel a szobámba,mivel ez olyan érzés volt, mintha kést döftek volna a szívembe.Azonnal utánam jött,és bocsánatot kért amiért megbántott. Mondta,hogy természetesen ő is elkísér,és nagyon szurkol. Más téma. Szerintem ti is észrevettétek,hogy alig írok a tanáraimról,és a többi osztálytársamról. A tanárokat együtt foglalom össze: jók. De tényleg,egyetlen egy tanár van,akivel nem szimpatizálok,az pedig a magyar tanárom,de ő is jól tanít,csak nagyon gyerekes,ami nekem egyáltalán nem tetszik. A matek tanárom a kedvencem,de ezt már említettem is nektek. Az osztálytársaimmal pedig nem igazáb beszélgetek,Ádámon kívül,ezért nem nagyon említem őlet.Aztán.. Egyik nap,mikor bementem az iskolába tele volt minden plakátokkal,amiken ez állt:
Fiúk/Lányok FIGYELEM!
Iskolánk megrendezi 23.téli bálját.
Időpont: december 9. 20:00-24:00
Érkezés:Párokban,alkalomhoz illően felöltözve.
Gyertek minél többen!
Na igen,örültem nagyon,gondoltam már aznap elfog hívni Ádám engem,de nem tette.. Úgy ahogy az rá következő egy hétben se. Tegnap nem bírtam tovább,megkérdeztem tőle.
- Miért nem hívsz el engem a bálba?
Arcára nagy meglepődés ütött ki.
- Szofi,nem tudtam,hogy te menni akarsz,azt hittem nem szereted az ilyeneket,sajnálom,meg kellett volna kérdeznem. Na jó,csak szivatlak,kíváncsi voltam meddig bírod ki. A háta mögül elővett egy rózsát. Szóval kedves barátnőm,lenne kedved eljönni velem a téli bálba?
Csak szívatott? Akkor most én is megszívatom!
- Bocsi, de már más elhívott.
- Igen? Jó rendben,akkor majd.. Nem tudom.. Szia - mondta,majd elindult csalódottan hazafele.
Utána mentem,és megcsókoltam.
- Nem hiszem el,hogy mennyire hiszékeny vagy. Tudod kölcsön kenyér visszajár! Persze,hogy elmegyek veled a bálba.- mondtam,hatalmas mosollyal az arcomon.
Na igen, a napokban ennyi történt velem. Ja meg még voltunk a matekcsapattal,egy versenyen,amit sikeresen megnyertünk. A napjaim egyébként átlagosak,felkelek,iskolát végigszenvedem,majd utána találkozok Ádámmal,és megyek haza tanulni,zenéket gyártani. Óh! Pont most értünk ide Szegedre. Szurkoljatok!
Ui.: az Ádámmal való vacsorámról külön írok,mert most nem jutott idő rá.
Ui.: az Ádámmal való vacsorámról külön írok,mert most nem jutott idő rá.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése